De jó a deod! avagy Hogyan ússzuk meg szárazon a kamaszkort?

Az újdonsült anyukák még úgy gondolják, hogy a csecsemőkkel a legnehezebb, de akik már kicsit előrébb járnak, esetleg van már olyan gyerekük, aki felnőtt, mind egyetértenek abban, hogy a kamaszkor tartogatja a legtöbb és legnehezebb kihívást. A hangulatingadozások, a határok feszegetése és az első szerelmi ügyek mellett egy sor testi átalakulással is meg kell küzdenie a tiniknek — és persze a szüleiknek.

A hormonok ébredése

Bár a tinédzser elnevezésből azt hihetnénk, hogy csak tizenéves korban kezdődik ez az izgalmas folyamat, valójában a lányoknál akár már 8 éves korban beindulhat a nemi érés, a fiúknál ez valamivel későbbre, 10-12 éves korra tehető. Ennek első lépése, hogy az eddig idegrendszeri gátlás alatt lévő FSH és LH hipofízis hormonok felszabadulnak, ami felpörgeti a nemi hormonok termelését. A lányok esetében az ösztrogén és progeszteron hatására elkezd nőiesedni a test, beindul a mellek növekedése, valamint átalakul a csípő-derék tájék is. Az androgén, vagyis férfi hormonok (amelyek a nők, illetve lányok testében is termelődnek, csak kisebb mértékben) viszont kevésbé várt változást hoznak magukkal: fokozódik a bőr faggyútermelése, ezáltal felbukkannak az első pattanások, zsírosodik a hajkorona, és bizony az izzadságmirigyek kiválasztása is megváltozik.

A fiúk esetében az agyban található agyalapi mirigy hatására fokozott mértékben kezd el termelődni főként a tesztoszteron, de a pajzsmirigyhormonok, a növekedési hormon és a mellékvesekéreg hormonjai is megemelkednek. Megjelenik a szeméremszőrzet, a herezacskó és a here megnagyobbodik, később elmélyül a hang, a hímvessző mérete megnagyobbodik. Ezt követően felütik a fejüket a pattanások, megerősödik a hónalj szőrzet, majd az arcszőrzet.

Izzadni tehát a gyerekek is izzadnak, de a többségüknél ez nem jár kellemetlen testszaggal. Ennek oka, hogy kétféle verejtékmirigy létezik: ekkrin és apokrin. Előbbiek az egész testünkön megtalálhatóak, legsűrűbben a talpon, tenyéren és homlokon, és vizes-sós folyadékot választanak ki, amely lehűti a bőrünket. Az apokrin mirigyek ezzel szemben a szőrzettel dúsan borított testtájakon helyezkednek el: a hajas fejbőrön, a hónaljban és az ágyék területén, mivel ezek a szőrtüszőkbe nyílnak és a bőr felületére vezetnek. Töményebb, zsírosabb izzadságot választanak ki, és amikor a bőrünkön természetesen élő baktériumok elkezdik lebontani az ebben lévő fehérjéket és lipideket, akkor keletkezik a testszag. Ráadásul a hónalj ideális környezetet biztosít a baktériumok számára, hiszen meleg és nyirkos terület, az izzadság pedig könnyen megreked benne. Az apokrin verejtékmirigyek a pubertás idején aktiválódnak, ezért tapasztalják a tinik, hogy többet izzadnak, ráadásul ez már kellemetlen szagokkal is jár. A fiúknak, férfiaknak nehezebb a dolguk ezen a téren, mert ők inkább apokrin mirigyekből izzadnak, de bizony a kamaszlányoknak is elkél egy hatásos dezodor.

Deok dekódolva

A testszag megszüntetésére alapvetően két fajta kozmetikum létezik: a dezodorok és az izzadásgátlók. Sokan keverik őket, illetve a köztudatban egymás szinonimájaként élnek, de valójában két különböző hatású termékcsoportról van szó. Előbbiek erős illatanyaggal, nedvszívó és/vagy baktériumölő összetevőkkel igyekeznek hatástalanítani a testszagot, utóbbiak viszont a pórusok összehúzásával megakadályozzák az izzadság forrását, a verejtékmirigyek működését.

Ez talán elsőre jobb megoldásnak tűnik, de fontos tudni, hogy a pórusösszehúzó anyag általában valamilyen alumínium származék, például alumíniumsó, mely káros hatásokkal bír szervezetünkre. Egyrészt a hónaljban lévő izzadság nem tud távozni, mivel a mirigyeket gyakorlatilag lezárja az alumíniumsó, másrészt a bőrön keresztül (különösen, ha gyakran borotválkozunk) felszívódik az alumínium, amely lerakódhat a hónaljjal szomszédos mellszövetekben, és növelheti a mellrák kialakulásának kockázatát. Ezzel kapcsolatban sokáig megoszlott az orvosok véleménye, ám két friss kutatás is igazolta az alumíniumsók és a melldaganat összefüggését. A svájci Fondation des Grangettes és az Oxford Egyetem közös in vitro vizsgálataiból kiderült, hogy a mellszövet sejtjei (beleértve a mellmirigyeket) gyorsan felszívják az alumíniumsókat, és az érintett sejtek kromoszómáinak szerkezete és száma 24 órán belül megváltozik. Hasonló genomiális átalakulást pedig már korábban megfigyeltek a rosszindulatú daganatok kialakulásánál, ami megerősíti az alumínium karcinogén (magyarul rákkeltő) potenciálját az emlősejteken. Az alumíniumsókat és egyéb alumínium származékokat tehát mindenképp érdemes kerülni.

Izzadság helyett finom illatok? Csak természetesen!

Szerencsére ezen a téren sem kell vegyszerekhez nyúlni, hiszen a természet kelléktárában a verejtékezés kellemetlenségének kivédésére is találunk csodaszereket. Ezek nem avatkoznak be szervezetünk saját folyamataiba, de segítenek, hogy ne kelljen aggódni a verejtékezés kínos mellékhatásaitól, mint a szagok és az izzadságfoltok. A kukoricakeményítő például régóta ismert szárító és nedvfelszívó tulajdonságairól, a szódabikarbóna pedig a pH lúgos irányba való eltolásával pusztítja el a szagkeltő baktériumokat. Emellett meg kell említeni a mikronizált bio rizsport, amely megköti, és ezáltal láthatatlanná varázsolja az izzadságot. De ugyanígy a vadon termesztett bambusz törzséből nyert és szárított kivonat is képes szárazon tartani a diszkomfortos vagy meleg helyzetekben.

Hála a tudományos fejlesztéseknek, egyre több természetes eredetű hatóanyag áll rendelkezésre a dezodorokhoz. Ilyen például a ricinusolajból és a cink-oxidból származtatott cink-ricinoleát, a trietil-citrát, a nátrium caproyl/lauroyl laktát és a farnezol. Ezek egyszerre hatékonyak, mégis gyengédek a bőrhöz. A trietil-citrát például gátolja a verejték komponensek észteráz alapú anyagcseréjét, ami a rossz szagok eredete. A nátrium caproyl/lauroyl laktát mikróba ellenes hatású természetes anyag. A cink-ricinoleát pedig nedves környezetben szinte mágnesként köti meg a testszagért felelős komponenseket: ezt a képességét molekuláris dinamikai számítógépes szimulációval igazolták.

A Magister deok formuláit is ezekből a csodás alapanyagokból komponáltuk meg, kiegészítve egyéb bőrápoló és frissességet adó összetevőkkel. A legelső (és azóta is közönségkedvenc) Zsálya-Citromfű dezodorunkban például nevéhez hűen antiszeptikus citromfű és baktériumellenes zsálya került, amiért a lányok mellett a fiúk is különösen rajongani fognak unisex illata és kimagasló izzadásgátló hatása miatt. Ugyanez igaz Bioritmus dezodorunkra is, ami a benne található teafa illóolajnak köszönhetően baktériumölő tulajdonsággal rendelkezik, így meggátolja a kellemetlen szagok képződését. A Cubeba Libre krémdeo lime és kubeba illóolaja nemcsak vérpezsdítően frissítő illattal ajándékoznak meg, hanem száraz bőrrel is. A Skinart decor korrektorunkból ismert Teflose® pedig a Cherry Shake Controll Deoban is helyet kapott, ugyanis nemcsak a pattanás- és gyulladáskeltő baktériumok ellen kiváló. Ez az innovatív hatóanyag láthatatlan, antibakteriális védőréteget húz a bőrre, ezáltal megakadályozza szagkeltő baktériumok kolonizációját. Önkénteseken vizsgálva 9 óra után 25%-kal, 24 óra elteltével pedig 11%-kal nagyobb mértékben csökkentette a kellemetlen szagokat a placebo dezodorhoz képest. Ezeken kívül pedig kakaó- és/vagy mangóvaj, esetleg frakcionált kókuszolaj gondoskodnak arról, hogy ne csak friss, de bársonyosan puha is legyen a hónalj területe.

Végezetül fontos megemlíteni, hogy egy dezodor kiválasztásánál nemcsak az összetevők, de a kiszerelés is számít, különösen, ha kiskamaszok kezébe adjuk. Míg az aeroszolokat könnyen a szemükbe fújhatják, belélegezhetik, a stiftes, golyós vagy környezetbarát alumíniumtégelybe zárt krémdeokat önállóan is biztonságosan használhatják a fiatalok. Plusz mellékhatásként pedig ezzel elindíthatjuk őket a természetes szépségápolás csodálatos útján.