A webáruház használatának megkönnyítése érdekében az oldalon cookie-kat használunk. Elfogadom :-)
Termékek Menü
0

Miért alakul ki az ekcéma?

Miért alakul ki az ekcéma? Az ekcéma az egyik olyan bőrgyógyászati kórkép, amely sok embert érint, a többség mégis tanácstalan, ha a tünetek megjelennek a bőrén. Az interneten rengeteg cikk terjed, legtöbbször nem szakértő által javasolt tanácsokat olvashatunk, így a betegek sokszor csak még jobban összezavarodnak.

De nézzük, mi is az az ekcéma?

Az ekcéma, latinul dermatitis, bőrgyulladást jelent. A bőr száraz, viszkető, vörös, rosszabb esetben nedvező, pörkkel fedett, megvastagodott. Számos bőrbetegség tartozik az ekcémák közé, a köznyelv mégis a krónikus (hosszú ideig fennálló), hullámzó lefolyást mutató (tünetmentes és tünetes időszakok váltakoznak), többnyire gyermekkorban kezdődő, atópiás dermatitist hívja ekcémának. Mivel ez a leggyakoribb és legjellemzőbb típus, először erről írok Nektek!
 

Atópiás dermatitis, de mit jelent az atópia?

Az „atópia” hajlamot, genetikailag meghatározott túlérzékenységet jelent. Az “atópiás alkatú” egyének nem csak ekcémára hajlamosak, életük során élelmiszerallergia, allergiás asztma és még szénanátha is jelentkezhet.
 

Milyen életkorban jelentkezik, és kinőhető - e?

Az esetek 85%-ában 5 éves kor előtt, de általában már az első életévben jelentkezik. Szerencsére azonban gyakran a pubertáskor után kinövi a gyermek. Néhány esetben felnőttkorban is megmarad, sőt, 5-7%-ban a tünetek felnőttkorban jelentkeznek először. Összességében a gyerekek 10-20%-a, a felnőttek 1-3%-a érintett, de ez a szám fokozatosan növekszik, egyes hipotézisek szerint a gyerekkori túlzott higiénia miatt, más feltételezések szerint az egyre súlyosabb légszennyezés áll a háttérben.     
 

Mi okozza az atópiás dermatitist?

Az atópiás dermatitis kialakulása több tényező együttes előfordulásának következménye.

A háttérben lévő tényezők közül a legfontosabb a szülőktől örökölt hajlam, azaz valószínűleg az ekcéma kialakulásának lehetősége már a génekben kódolva van. A kialakulásához azonban ennyi nem elég, a genetika mellett a minket érő környezeti hatások is szükségesek. Ezek együttesen a bőr védőfunkciójának (barrier) károsodásához vezetnek, ami egyrészt a bőr fokozott vízvesztéséhez, ezáltal kiszáradásához vezet, másrészt a csökkent védelem miatt a környezetből könnyebben bejutnak az egyes allergizáló anyagok (allergének). Ráadásul, az atópiás egyén immunrendszere a külső és belső ingerekre fokozottan reagál.
 

Milyen egyéb tényezők játszanak szerepet a tünetek provokálásában?

A genetika mellett a terhesség alatti hatások is fontosak: például az anyai dohányzás jelentős rizikófaktor.

Gyermekkorban főleg az ételallergia (leggyakoribb a tej, tojás, szója), serdülőkorban inkább a légúti allergének (állatszőr, porakta, pollen, stb.) is szerepet játszhatnak a tünetek provokálásában. A felnőtteknél gyakran már csak a kezeken jelentkeznek a tünetek, ezeket a takarításhoz, mosogatáshoz alkalmazott vegyszerek is előidézhetik, elsősorban a bőr védőfunkciójának károsításával.

A különféle illat-, és adalékanyagokat tartalmazó kozmetikumok, parfümök szintén kiválthatják a tüneteket, ezért ezeket az érzékeny bőrű egyéneknek kerülni kell.

Az irritáló, műszálas, sötét ruházat, az izzadás, illetve a hideg, száraz idő és a különböző fertőzések is rontanak az ekcémás bőr állapotán.

Ugyanakkor a hormonális változások (például menstruáció, terhesség) és a szinte mindenkit érintő stressz is jelentős provokáló faktorok.

A laikusokban gyakran nem tudatosul, hogy a stressz hatására az atópiás dermatitis tünetei fellángolnak, ráadásul ördögi körbe kerül, hiszen a bőrtünetek megjelenése újabb stresszt okoz.
 

Milyen tünetek jelennek meg atópiás dermatitis esetén?

Az atópiás dermatitis hullámzó lefolyást mutat: tünetmentes esetben száraz bőrt, régóta fennálló betegségnél megvastagodott, lila területeket észlelhetünk.

Amikor provokáló faktorok hatására a betegség fellángol, az extrém száraz bőr mellett, viszkető, vörös, gyakran kivakart, nedvező, berepedezett területek jelennek meg:

  • Csecsemőkorban: a fejen, arcon, esetleg a törzsön, a végtagokon, jellemzően nedvező, élénkvörös bőrtünetek formájában jelentkezik.
  • Gyermekkorban: a könyök- és térdhajlatban és a csuklón.
  • Felnőttkorban: a hajlatokon kívül a nyakon, kezeken, lábakon láthatunk gyulladt bőrtüneteket.
  • Legsúlyosabb esetben: a bőr az egész testen égő, viszkető, vörös színű, amit akár láz is kísérhet, ez azonnali beavatkozást igényel!

Az ekcémás bőrön a baktériumok és vírusok is könnyebben megtelepednek, ami tovább súlyosbítja a klinikai képet: például bizonyos baktériumok ótvart okoznak (sárga pörk fedi a gyulladt bőrtüneteket), a herpeszvírus-fertőzés kiterjedtebb, súlyosabb formában jelentkezhet és az uszodaszemölcsök is gyorsabban terjednek, stb. 

Remélem sikerült egy jól átlátható képet adnom az ekcéma kialakulásának okairól és tüneteiről. Ha szívesen olvasol a témában, tarts velem legközelebb is, mikor az ekcéma kezelésében nyújtok majd segítséget.

Köszönöm az érdeklődésed,
Dr. Veres Klári
Tartalomhoz tartozó címkék: blog