Okozhatnak a kozmetikai szerek is ekcémát?

FONTOS! Ez az ekcéma típus nem egyezik meg a köznyelvben ekcémaként ismert atópiás dermatitis kórképpel (melyről itt olvashattok), de az atópiás ekcémás egyéneknél a bőr sérült védőfunkciója miatt az átlaghoz képest gyakrabban jelentkezik kontakt dermatitis.

Milyen anyagok okozhatnak kontakt dermatitist?

A kontakt dermatitis a civilizációs betegségek közé sorolható, hiszen a környezetünkben, mindennapi életünkben jelen lévő anyagok váltják ki: kozmetikai szerekben (krémek, parfümök, tisztálkodási szerek, stb.) lévő illat- és adalékanyagok (például: paraben), hajfestékek, ruhafestékek, fémek (például: nikkel), gumi, kamilla, körömvirág, és szinte bármi!

Hogyan okoznak ezek az anyagok ekcémát?

A kontakt ekcémát okozó anyagok egy része közvetlenül irritálja, károsítja a bőrt, a másik része allergiás reakciót vált ki.

Az első típusú, azaz irritatív kontakt dermatitis száraz, sérült bőrön ugyan hamarabb alakul ki, de nem szükséges hozzá egyéni érzékenység: az irritáló anyag tulajdonságaitól, koncentrációjától és a bőrrel való érintkezésének hosszától függően mindenkin hasonló súlyosságú tünetek jelentkeznek. Ilyen típusú bőrgyulladást okozhatnak például: szappanok, balzsamok, tisztítószerek, vegyszerek, savak, stb.

A másik csoport, azaz az allergiás kontakt dermatitis tünetei csak akkor jelentkeznek, ha az adott anyaggal korábban érintkezett a bőr és az egyén arra érzékennyé vált. A tünetek az anyaggal történő ismételt találkozás után több órával jelennek meg. Közismert példa a nikkelallergia, melynek kialakulásakor a nikkelt tartalmazó ékszer alatti bőr viszketővé, gyulladttá válik. 

A télen problémamentesen használt krém okozhat nyáron kontakt ekcémát?

Igen, hiszen bizonyos anyagok csak fény jelenlétében okoznak tüneteket, ezt hívjuk fotokontakt ekcémának. Ilyen típusú bőrgyulladást okozhatnak például egyes illóolajok, kátrányszármazékok, gyógyszerek, stb.

Milyen tünetei vannak a kontakt ekcémának?

Enyhébb esetekben csak élesen körülhatárolt, halvány bőrpír, esetleg duzzanat látszik, súlyosabb esetben akár hólyagok is jelentkezhetnek. Hosszú ideje fennálló kontaktus esetén száraz gyulladás, hámlás, berepedezés, esetleg bőrmegvastagodás látható. A viszketés az allergiás formánál igen kifejezett lehet, az irritatív kontakt ekcéma inkább égő jellegű fájdalommal jár. Baktériumokkal történő felülfertőződéskor az elváltozás nedvező, illetve pörkkel fedett.

A kezdetben csak az adott anyaggal érintkező bőrfelületen jelenlévő tünetek az allergiás esetekben idővel a környező területekre is tovább terjedhetnek.

Hogyan lehet felállítani a diagnózist?

A típusos hely, klinikai kép és az előzmények ismeretében sokszor egyértelmű a diagnózis. Nem mindig derül ki, hogy pontosan mi okozta a tüneteket: az allergiás kontakt ekcéma ilyen eseteiben a tünetek megszűnése után rátevéses (epicutan) bőrpróbával lehet igazolni a feltételezett anyagra/anyagokra való érzékenységet.

Hogyan kezeljük?

A legfontosabb lépés a kiváltó ok megszüntetése: a tüneteket okozó anyagot el kell távolítani (például krémek esetén bő vízzel le kell mosni azokat) és nem szabad tovább használni!

A súlyosságtól függően helyi fertőtlenítő, nyugtató, gyulladáscsökkentő, majd hámosító kezelés szükséges. Nagyon súlyos esetben szükség lehet belsőleg alkalmazott kortikoszteroid terápiára is. A viszketést szájon át szedhető antihisztaminokkal csillapítjuk.

Mit tehetünk, hogy megelőzzük a kontakt ekcéma kialakulását?

Atópiás ekcémában szenvedők, érzékeny, száraz bőrűek illatanyag- és egyéb allergénmentes, natúr kozmetikumokat használjanak!

Emellett a megelőzésben segít bőrünk víz- és zsírrétegének folyamatos pótlása vegyszermentes hidratáló krémekkel.

1. Szemhéjfesték okozta allergia; 2. Nikkel karkötő; 3. Szemöldökfesték 4.Henna tetoválás által kiváltott kontakt dermatitis