A mikroműanyagok útja az otthonodból a tengerig — és vissza

Bár a mikroműanyag igazi buzzword lett az elmúlt években, úgy tapasztalom, hogy kevesen tudják, mit jelent pontosan, azt pedig még kevesebben, hogy mennyi mindenből származhat.

A mikroműanyag, vagy más néven mikroplasztik alatt általában az 5 milliméternél kisebb műanyagdarabokat értjük, és megkülönböztetünk elsődleges, illetve másodlagos mikroműanyagokat.

Utóbbiak egyrészt keletkezhetnek a műanyag tárgyak bomlási folyamata során a műanyagok szerkezetének szétesésével, amelyet az anyag elöregedése és az UV-sugárzás okoz. De emellett a ruházatunk szintetikus textilszálaiból is milliónyi másodlagos mikroműanyag jut a környezetbe. Az elsődleges mikroplasztikokat gyárakban állítják elő, és részben a műanyaggyártás alapanyagául szolgálnak, részben a kozmetikai termékek, tisztítószerek összetevőiként alkalmazzák őket.

Ezek például a fogkrémekben és bőrradírokban megtalálható szintetikus mikrogyöngyök.

A szilárd mikroműanyagokon túl azonban egyre több hatástanulmány mutatja ki, hogy a folyékony vagy részben oldott szintetikus polimerek is káros hatással vannak a környezetre.

Ilyenek például a különböző mesterséges szilikon komponensek (a címkén például így ismerheted fel őket: dimethicone, cyclohexasiloxane, cyclopentasiloxane), vagy az akrilátok (Alkyl Acrylate Crosspolymer) amelyeket előszeretettel használnak a hagyományos kozmetikumok előállításához.

A szilikonolajok ugyanis látszólag nagyon sok előnyös tulajdonsággal rendelkeznek: például selymes érzést biztosítanak, segítik a termékek egyenletes eloszlását, stabilizálják az emulziót. De ez csak a látszat! Hogy valójában mekkora kárt képesek okozni a bőrödnek és hajadnak, arról egy korábbi bejegyzésben írtam részletesebben.

 

Földön, vízben, levegőben és testünkben

Most kanyarodjunk oda vissza, hogy miért károsak a környezetre és az élővilágra a mikroműanyagok, és egyáltalán hogy jutnak a természetbe.

• Ezért egyrészt a nem megfelelő hulladékkezelés a felelős, hiszen az eldobált vagy elégetett műanyag szemétből mikroműanyagok oldódnak ki. Ezek beszívódhatnak a talajba, onnan a növényekbe, de bejuthatnak a talajvízbe is, majd a kutakon keresztül a háztartásokba.
• A levegőből csapadék formájában pedig szintén visszakerülnek a felszínre vagy a vizekbe, de be is lélegezhetjük őket. Az élővizeinkben úszkáló műanyag hulladékokból pedig szó szerint kiáznak a mikroplasztik darabkák.
• Másrészt otthonunkból közvetlenül is rengeteg mikroplasztik kerül a vizekbe, például mosás során mikroműanyag oldódik ki a ruhákból, a kozmetikumok mikroplasztik-tartalma pedig a lefolyóba távozik. A szennyvízkezelés során ezeket sajnos nem szűrik ki, így a mikroműanyag részecskék a folyókba, majd onnan a tengerekbe, óceánokba ömlenek.
• Például ausztriai mintavétel alapján a Duna mikroműanyag-hozama évi 1500 tonnára becsülhető, de az északi sarkvidék tengereiben is rengeteg mikroplasztikot mutattak ki, sőt a Mount Everest is tele van vele!

A mikroműanyagok jelenléte pedig nemcsak környezetszennyező, hanem az élőlényekre is veszélyes. Bizonyos szennyezőanyagok ugyanis képesek a műanyagok felszínéhez is kötődni, és így bekerülnek az állatok szervezetébe. A tápláléklánc elején elhelyezkedő szervezetek (planktonok, kagylók, halak) a tengervízzel együtt automatikusan elfogyasztják a szennyezett mikroplasztikokat is, és azok a tápcsatornájukban gyulladásos reakciókat válthatnak ki, valamint onnan bejutnak a keringési rendszerükbe és szöveteikbe.

A tápláléklánc magasabb szintjén lévő állatok pedig ezeket a mikroplasztikkal telítődött egyedeket elfogyasztva kerülnek kapcsolatba a mikroműanyagokkal. És bizony a mi tányérunkra is kerül az ínycsiklandó — és egyéb szempontból egészséges — tengeri halakból, herkentyűkből, amikkel mi is ezernyi mikroműanyagot eszünk meg.

De sajnos az ívóvízben és más élelmiszerekben is egyre több esetben mérnek jelentős mennyiségben mikroműanyagokat. Ezek a parányi részecskék pedig a testünk bármely pontjára képesek eljutni, nemrégiben például már várandós anyukák méhlepényében is kimutatták, szóval könnyen lehet, hogy az újszülöttek úgy jönnek világra, hogy már apró szervezetünkben megtalálhatóak a mikroműanyagok.

Azzal kapcsolatban folyamatosan zajlanak az orvosi kutatások, hogy a mikroplasztikok pontosan milyen hatással vannak a testünkre, de kiindulva a tengeri állatokból annyi biztos, hogy semmiképpen sem pozitív. Valószínűleg sok krónikus és daganatos betegség kialakulásáért (ezek is) felelőssé tehetőek, illetve a hormonháztartás felborulását is okozhatják. Egyértelmű tehát, hogy bár mikro méretű részecskékkel állunk szemben, az általuk okozott probléma óriási, és megoldása egyre sürgetőbb.

 

Szépülj plasztik nélkül!

Ezért is fontos, hogy mindenki felelősen gondolkozzon a témában, tudatosan vásároljon, a hulladékot pedig megfelelően kezelje.

Hiszek benne, hogy ha minél többen egyéni szinten teszünk a mikroműanyagok visszaszorításáért, akkor kollektíven hatalmas eredményeket érhetünk el. Ebben a szellemben kerüld az eldobható műanyag csomagolást, az ételeidet ne műanyag dobozokban tárold, ruháid készüljenek természetes anyagokból (ezeket a bőröd is jobban fogja bírni), és bizony a fürdőszobádat is tedd plasztikmentes övezetté.

Ehhez a Magister nagy segítséget nyújt, hiszen termékeinkben nem találsz mikroműanyag összetevőket. Arcradírjaink formulájába olívabogyó magjából, illetve mandulából készült őrleményt kevertünk, hogy finoman simogatva takarítsák le a bőröd felszínét.

Testradírjainkban egyébként a holt-tengeri só és természetes habkőpor gondoskodik a környezet- és bőrkímélő csiszoló hatásról. A holt-tengeri só pedig azért is sokkal jobb választás a mesterséges mikrogyöngyökkel szemben, mert évezredeken keresztül magába szívja a tengervíz ásványianyag-tartalmát, ezáltal pluszban ápolja és táplálja is a bőröd.

A szintetikus szilikonok helyett pedig a natúrkozmetikumokban széles körben a kókuszolajból kinyert természetes szilikont alkalmazzák. Ez remek bőrlágyító, könnyen beszívódik a bőrbe, és mivel úgynevezett száraz olaj, nem zárja el a pórusokat, vagyis zsíros, kombinált bőrön is alkalmazható. A mesterséges szilikonolajokkal szemben a kókuszolaj ráadásul hozzájárul a bőr (és hajszálak) hidro-lipid egyensúlyának fenntartásához, így nem csak látszólag szépít.

Ezenkívül pedig egy ideje már nagy kedvencem a különleges Oleosoft-40 összetevő, mely nemcsak helyettesíti a műanyag szilikonokat, hanem messze túlszárnyalja őket. Ez egy innovatív olasz fejlesztés, amely lenmag-, borágómag-, mandula és olívaolaj enzimatikusan aktivált komponensét tartalmazza. Az enzimes aktivációs eljárásnak köszönhetően a bőr tisztán biológiailag hasznosítható formulában jut hozzá fontos esszenciális zsírsavakhoz, ami mélyen táplálja a bőrt, és a többi hatóanyag felszívódását is segíti. Igazi kincs, ami ráadásként a természeti kincseket sem károsítja! Nem hiányozhat az Olíva Olé arckrémünkből, de több arcszérumunkhoz is adtunk belőle (például Berry Well Kékfény Elixír, Essence of Earth szérumok, Vitalisea szérum), és mivel a bőr szépítése és a környezet megóvása egyaránt fontos küldetésünk, a jövőben egyre több termékünknél tervezzük a bevezetését.

Műanyagok nélkül szebb lesz a világunk és a bőrünk is!